Múlt hét csütörtökön épphogy leraktuk a jegyek utáni hajsza terhét, hosszú útra indultunk. A 6.és 7. osztályosok közös osztálykirándulásának helyszíne Visegrád volt. Nemcsak kilométerekben távolodunk el itthonról, hanem mintha az időben is visszamentünk volna 600 évet.
A Visegrádi kispalota játékok szervezésében fantasztikus lehetőségünk nyílt kipróbálni a reneszánsz kor régi mesterségeit, mint Pl. fazekasság, kőfaragás, gyertyamártogatás, bőrmegmunkálás, fonás, stb. Kipróbálhattunk pár korabeli fegyvert is, dobhattunk hajító csillaggal, lőhettünk íjjal,sőt egy lovas bajvíváson is részt vettünk. A békésebb természetűek régi fajátékokkal múlathatták az időt. A sokszínű délelőttöt egy kiadós séta után az Ételbárka vendéglő remek ebédje tette teljessé. Egy kis pihenő után teli gyomorral már kicsit nehezebben kapaszkodtunk fel a Salamon toronyhoz, hogy a visegrádi Szent György Lovagrend fergeteges bemutatóját megtekintsük. De megérte a kis kaptató megmászása, hiszen profi előadást láthatunk, ahol a forróság ellenére korabeli ruhákba, páncélba öltözve rendkívül magas színvonalú bemutató részesei lehettünk.
A domb lábától sofőr bácsink kedvességének köszönhetően nem kellett gyalogolunk, visszavitt minket Mátyás király palotájához, ahol az idegenvezető bemutatta a kiállítást. Aki még nem volt túl fáradt, fel jöhetett velünk a palota 3. emeletére, így a Dunakanyar panorámáját is megcsodálhattuk. Az ember azt gondolná, hogy ezt már nem lehetett fokozni, de még csak most jött a java. Kirándulásunk utolsó állomása a bob pálya volt, ahol a 2 előre megbeszélt csúszás után a bevállalósabbak még megtettek jó pár kört. Hangos nevetést, jókedvű sikongatást vertek vissza a Pilis hegyei másfél órán keresztül.
Fáradtan, de sok-sok szép élménnyel telve értünk haza az esti órákban ez után a tartalmas nap után.
Mgr. Fodor Anikó
Ezúton is hálás köszönet Anikó és Emci tanító néninek valamint Gábor tanító bácsinak az egész napos gondoskodásért.