Mese, mese, meskete...

Anyanyelvi hetünk irodalmi napján az osztályoknak 10 össze nem illő szóból kellett  értelmes mesét szőniük. A 10 szó adott volt: varázskalap, jegesmedve, futballcipő, dünnyög, dzsungel, harapófogó, természetellenes, lóhalálában, rettenthetetlen, sírós. 

Nagyon jó alkotások születtek, olvassátok el Ti is! Jó szórakozást!

 Béla és a sírós kisfiú

            Béla találkozott egy sírós kisfiúval, aki elvesztette a jegesmedvéjét a dzsungelben. Futballcipőt húzott, és bement a dzsungelbe. Ott rátalált egy dünnyögő emberre, aki harapófogóval próbált szétszedni egy kaput. Bélának a kapun kellett átmennie, szóval segített szétszedni. A kapu mögött rátalált a jegesmedvére. Visszafelé utukat állta egy természetellenes, rettenthetetlen gorilla.       

                    Lóhalálban elfutottak elől, vissza a sírós kisfiúhoz, és Béla visszaadta neki a jegesmedvét. (5.o.)

A jegesmedve

            Élt egyszer egy jegesmedve, aki egy nap sétált a hóban. Meglátott gy varázslókalapot, ami mellett egy futballcipő volt. Dünnyögve odament hozzájuk. Felvette a kalapot, és egy dzsungelben találta magát. Mikor sétált, majdnem belelépett egy harapófogóba. Meglátta őt egy kígyó, és azt gondolta:,,Egy jegesmedve a dzsungelben természetellenes”. A jegesmedve rettenthetetlennek gondolta magát. Hirtelen meglátott egy embert és lóhalálában, sírós arccal futott el.               

Felkelt, és rájött, hogy rémálom volt az egész. (6.a)

A jegesmedve és a varázsló

            Volt egyszer egy varázsló, akinek volt egy varázskalapja, amivel egy dzsungelbe varázsolta magát.

A dzsungelben egy jegesmedvével találkozott, akivel futballcipőt viselt. A varázsló ezt a helyzetet természetesnek találta, mert a rettenthetetlen jegesmedvék az Északi-sarkon élnek. A jegesmedve dünnyögő, és sírós volt, mert fájt a foga, ezt a varázsló harapófogóval húzta ki. A varázsló elrepítette az Antarktiszra a jegesmedvét, és lóhalálában eltűnt.

            A jegesmedve boldogan élt, mert ár nem fájt a foga. (6.b).

7. osztály

         Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, ahol a kurta farkú malac túrt, a legvadasabb dzsungeleken túl, a morcos jegesmedve igluján is túl, s egy elhagyatott váron belül élt egy sírós kis herceg. Ez a herceg kedvenc szőrbimbó  barátjával, Teóval, Jessel, Artúrral elhatározták, hogy leülnek a TV elé egérfocit nézni. Tévénézés közben Duntel foga elkezdett fájni. Sírva, ríva elfutott a konyhába. Aztán meggondolta magát, és dünnyögve elment a műhelybe. Fogott egy harapófogót, és kitépte a fogát. Ez persze természetellenes volt, így el kellett mennie a gonosz Gútaihoz, adott a gonosz egy varázskalapot, amitől nem fog fájni a foga. Vigaszul elment a jegesmedvéhez, és kért tőle egy egér futballcipőt. Rájött, hogy ez kicsi lesz rá. Lóhalálában, mezítláb kirohant a kerítésen túlra, és elkiabálta a saját himnuszát, ami így kezdődött: rettenthetetlen, rettenthetetlen, rettenthetetlen, rossz ma a fogorvos.

 A jegesmedve meg a juhász

            Egyszer, még nagyon régen élt a dzsungelben egy rettenthetetlen jegesmedve. Egy ifjú juhász azt gondolta, hogy véget kellene vetni a jegesmedve uralmának. Egy nap elment a varázslóhoz és kért tőle egy varázskalapot, mellyel le tudná győzni a jegesmedvét. A dzsungelben összetalálkozott egy sírós nyuszival, aki a futballcipőjét kereste. A juhász megkérdezte a nyuszitól, hogy nem tudja-e, hogy hol van a jegesmedve de mivel a nyuszi és a jegesmedve barátok voltak, ezért nagyon nehezen, csak harapófogóval tudta kiszedni belőle. A juhász eredetileg meg akarta ölni a jegesmedvét, de mivel ez természetellenes, ezért csak azt akarta, hogy a jegesmedve lemondjon, és hogy ő legyen az uralkodó. A nyuszi elmondta a jegesmedvének, hogy a juhász mit tervez. A jegesmedve az egész dzsungelt összehívta, hogy harcoljanak a juhász ellen. Amikor a juhász ezt meglátta, lóhalálában futott ki a dzsungelből. Dünnyögve ment haza, mert nem sikerült elérni, amit szeretett volna.   (8.o.)

Állati foci

            Élt egyszer egy Brúnó nevű jegesmedve. Brúnó egy nem szokványos jegesmedve, mert ő nem az Északi-sarkon lakik,hanem a Varázsdzsungelben. Brúnó szeretett volna megtanulni focizni, mert két nappal korában talált a folyó mellett egy gyönyörű zöld futballcipőt. Ezért úgy döntött, hogy felkeresi a legjobb barátait Dünnyögő Alfrédot, a koalát, Sírós Kevint, az oroszlánt és Rettenhetetlen Tibort, a fekete párducot. Ők így négyen elindultak a Dzsungelpályára, ahol majd meg fognak tanulni focizni. Felkérték bírónak először Nándit, a kolibrit, aki sajnos a meccs előtt lóhalálában meghalt. Ezért inkább felkérték Varázskalapos Szilárd kacsát bírónak, aki azonnal elfogadta a felkérést. Mikor odaértek a pályára, sajnos a kapuk összedőltek. Ezért mindenki elkezdte előszedni a szerszámokat. Vettek ki belőle csavarhúzót, harapófogót, kalapácsot és ragasztót. Az első próbálkozásra háromszög alakú kaput csinálta, azután pedig olyat, ami egy körre hasonlított, de szerencsére a harmadik próbálkozásra elkészült a kapu. Az első csapatban Brúnó, a jegesmedve és Dünnyögős Alfréd volt. A második csapatban pedig Sírós Kevin, az oroszlán és Rettenthetetlen Tibor, a fekete párduc. A meccs elkezdődött, és Brúnóék 69 góllal vezettek. De a meccs felénél természetellenes szélvihar támadt, és ezért a meccs befejezését áttették jövő hétre.

            A barátok elmentek a közeli restibe. Ettek egy jó állati focis pizzát, és megünnepelték a játékot. (9.o.)

A „Tetejetlen fa” hetén meghirdettük az egyéni vers- és meseíró pályázatunkat. Íme a győztes alkotások!

A legjobb vers:

Kis kanális csordogál

Csordogál egy kis kanális,

rajta kettő kis hajó,

az egyikben Juli ül,

a másikban Palkó.

Elhaladunk sok fa mellett,

nini, ott egy őzike!

Amott meg egy fácán szalad,

s virág is van rengeteg.

A nap végén hazamentek,

várt már rájuk anyukájuk,

s a nagy kalandtól

édes volt az álmuk.

                                   Képesi Áron (3.o.)

 A legjobb felső tagozatos mese:

 Buksi és Cirmi barátsága

Buksi az örökmozgó, virgonc kis foltos kutyus és Cirmi a lustálkodó, falánk kiscica sosem voltak jóban egymással. Mindig megtréfálták, kigúnyolták egymást. Egyszer egy szép napsütéses reggelen Cirmi épp a reggeli tejecskéjét iszogatta, amikor Buksi már behabzsolta a reggelijét és unatkozott. Azt gondolta a kiskutya, hogy szèp nap van egy jó kis tavaszi tréfához. Ezért Buksi odalopózott Cirmi háta mögé, és egyet kiáltott:

- Szia Cirmi!

Cirmi erre úgy megijedt, hogy hátrahagyva a reggelijét és mindent, elkezdett menekülni. Buksi pedig utána. Átmentek a baromfiudvaron, a kerten, és a kert végén Cirmi átugrott a kerítésen. Mikor Buksi megpróbált utána ugrani, hogy még egy kicsit kergesse, a mancsa beakadt a kerítésen egy kiálló drótba. A tüske belefűlt Buksi mancsába, és felvonyított. A cica visszament, és kiszedte mancsából a tüskét. Buksi nagyon megköszönte, és ettől a naptól kezdve Buksi és Cirmi elválaszthatatlan barátok lettek.

                                                                                                            Bence Vanessa (6.b)

Az alsó tagozat legjobb meséje:

A kisnyúl kalandja
 

           Hol volt, hol nem volt, az erdő mélyén élt egy nyuszicsalád. A kisnyulak  között volt egy, aki kilógott a sorból, mert csúnya volt és sánta. Testvérei mindig csúfolták, nem játszottak vele.
Egy nap a kis nyuszi úgy döntött, elmegy otthonról és világot lát. Elérkezett egy tisztásra, ahol egy ház állt. Egy kisfiú éppen a kertben labdázott, amikor észrevette a nyuszit. Amikor meglátta gúnyolni kezdte, és kővel dobálta. A nyuszi szomorúan tovább ugrált, amikor egy másik kisfiút látott a távolban. Kicsit bátortalanul, de közelebb merészkedett a fiúhoz. Nagyon félt, hogy ismét kinevetik, és bántják őt. De ez a fiú nagyon megörült, amikor meglátta a sérült nyuszit, és rögtön magához vitte, és meggyógyította.
Teltek a napok, a nyuszi és a kisfiú nagyon jól érezték magukat. Ám egy nap, amikor épp a réten játszottak arra jött az a gonosz fiú, aki kinevette őt, és megsebezte. Amikor látta, hogy a fiú és  nyuszi milyen vidáman hancúroznak, rájött, hogy rosszat cselekedett, és megbánta, hogy úgy bánt a nyuszival.
Attól kezdve hárman barátságban voltak, és soha senkinek nem engedték bántani és csúfolni barátjukat, a nyuszit.

                                     Vasmera Nikolasz (3.o.)