Rendhagyó környezetismeret óra a nyékvárkonyi Agrosun zöldség- és gyümölcsöskertben

„Alma, alma, piros alma odafönn a fán, ha elérném, nem kímélném, leszakítanám!”

            Szép hagyomány, hogy október beköszöntével  az  elsősök és a másodikosok nyúlcipőt húzva, gyalogszerrel, betonúton, földúton,  tarlón,  szántón, erdei ösvényen végighaladva, látogatást tegyenek a nyékvárkonyi AGROSUN zöldség-  és gyümölcsöskertbe. Nem volt ez másképp ma sem, október 11-én.

            A gyalogtúra nem kis erőpróba volt,  de mi híresek vagyunk arról, hogy nagyon szeretünk gyalogolni. Útközben megpihentünk,  ettünk-ittunk, jókat beszélgettünk, kacarásztunk, meséltünk, énekeltünk, mondókáztunk, s közben megcsodáltuk a színes őszi tájat, megfigyeltük a dió, a berkenye, a csipkebogyó, a vadbodza és galagonya napérlelte terméseit.

            A gyümölcsöskert bejáratánál Gergely bácsi fogadott bennünket mosolyogva, barátságosan. Ő volt a mi idegenvezetőnk. Meg kell hagyni, alapos munkát végzett, mert miközben magyarázott, egy hatalmas kört tett velünk a  gyümölcsösben. Elmesélte, hogy pont most takarították be a zöldséget télire, ami sok munkával járt. Miközben lelkesen baktattunk utána, rengeteg olyan gyümölcsfa mellett is elvezetett az utunk, ahol már szintén megtörtént a betakarítás. De láttunk olyan gyümölgyfákat is, amiken még rajta volt a sok szép gyümölcs: télikörte, alma. Néhány helyen még mézédes, hatalmas szilvákat is sikerült leráznunk a fáról Gergely bácsi engedélyével.

    Miközben keresztül haladtunk az almaültetvényen, csak úgy mosolyogtak ránk az almák. Ilyenkor biztos nincs ember, aki ellen tudna állni, hogy le ne vegyen magának legalább egyet a fáról! Boldogan majszoltuk a ropogós, lédús, nagyon ízletes csallóközi almát, mert a hazainál nincs finomabb!

    Gergely bácsi azt is megmutatta csipetcsapatunknak, hogy hova kerül az a rengeteg alma, amit a kertben láttunk a betakarítás után. Az óriási raktárakban, hatalmas ládákban, hűtött helyiségekben várják a felvásárlókat, vevőket.

     A nap végén megszedhettük a kis hátizsákjainkat ízletes almákkal, és még almalevet is kaptunk ajándékba, amit majd az iskolában közösen megiszogatunk.

    A hazaúton megálltunk egy kis pihenőre a focipályán, ahol a fiúk focizással múlatták az időt, a lányok pedig jókat beszégettek, vagy cigánykerekeztek. A délelőtt végén vidám énekszóval igyekeztünk vissza az iskolába, hiszen a mai ebédünk is ünnepi: csokis tészta volt! :)

    Ezúton köszönjük Dobay Gergely bácsi jó hangulatú idegenvezetését, na és persze a jóízű almákat, az úton összeszedett szilvákat, kukoricát... is! :)

Nagyon jól éreztük magunkat! 

Vállveregetés mindenkinek,

mert összesen 6,5-7 km-t tettünk meg mosolyogva a mai napon.