Az utolsó fantasztikus kirándulás - 9. évfolyam

        Már hónapok óta azon tanakodott az egész osztály, hogy hová menjünk osztálykirándulásra. Sokat töprengtünk, elvégre így együtt ez volt az utolsó kirándulásunk, tehát emlékezetesnek kellett lennie.

        Választásunk végül Budapestre esett, ahol 3 napot töltöttünk el a Csillabérci Ifjúsági és Szabadidő Központban. Mondanom sem kell, hogy mennyire vártuk már az indulást. Már az oda felé vezető út is nagyon jól telt: viccelődtünk, kártyáztunk, beszélgettünk.

        Mikor megérkeztünk, mindenki szájtátva csodálkozott rá a hatalmas területű tábor adta lehetőségekre. Miután elfoglaltuk a szálláshelyünket és kipakoltunk, terepszemlére indultunk.

        Nem kellett sokat mennünk az erdei ösvényeken, rögtön egy hatalmas focipályát találtunk, mellette egy BMX pályával, ahol a bringások trükkjeiket gyakorolták éppen. A fiúk rögtön focizni kezdtek, a lányok pedig kifeküdtek napozni. Gyorsan repült az idő, és már mehettünk is készülődni az esti mozira. Miután kicsíptük magunkat, indultunk is a tőlünk félórányi autóbuszútra levő Mamut bevásárlóközpontba, ahol a negyed 10-es filmre ültünk be. A szállásra fél 12 körül értünk vissza, ekkor még tábortüzet gyújtottunk. Ettünk, ittunk, táncoltunk, míg el nem fáradt a banda.

        Mondanom sem kell, hogy nem sokat aludtunk az éjjel, de ennek ellenére mindenki vidáman vágott neki az új napnak. Az aznapi első programunk a Csodák Palotájába való látogatás volt. A sok érdekes látnivalónak köszönhetően repült az idő, és észre sem vettük, hogy már két órája odabent vagyunk. Mivel a Csodák Palotája a Mamut szomszédságában van, adott volt, hogy oda menjünk ebédelni. Ebéd után visszaindultunk a szállásra.

        Mivel a tábor területén adrenalin pálya is működött, úgy gondoltuk, mi sem hagyhatjuk ki ezt az élményt, így 4 órakor a csapat nagy része felkerekedett. Először még elképzelni sem tudtuk, hogy mire számítsunk, de amikor de mikor megláttuk a kb. 20 méter magasan kifeszített köteleket a fák között, már sejtettük, hogy nagy kalandban lesz részünk. Először karszalagot kaptunk, majd felszerelést, bukósisakot. Az ott dolgozó fiatalok útmutatót adtak nekünk, és a rövid gyakorlópálya után bele is vágtunk a közepébe. Bevallom, voltak pillanatok, amikor a 30-40 méter magasból félve néztem magam alá a köteleken lógva, de hatalmas élmény volt, mindenki nagyon élvezte.

        Este a vacsora után a Gellért-hegy tetején fekvő erődhöz, a Citadellához mentünk, ahonnan mesés kilátás nyílt az egész városra. Miután visszaértünk a szállásra ismét a tábortűz köré ültünk. Lefekvés előtt még egy pókerverseny is belefért.

        Másnap reggeli után összepakoltunk, és leadtuk a szobák kulcsait. Hazafelé még megálltunk a külvárosban ebédelni, majd indultunk haza. Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetem, hogy mindannyiunk számára felejthetetlen volt ez a három nap.

                                                                                                                      Méhes Anna, 9. osztály