Tetejetlen fa
Tetejetlen fa – anyanyelvi hét
2011. április 11. - 15.
Iskolánkon idén második alkalommal rendeztük meg az anyanyelv hetét, melyet tavaly a magyar mondavilág mesefájáról neveztünk el. És miért? A válasz egyszerű, anyanyelvünk is olyan, mint a mondabeli fa, mely a múltban gyökerezik, ágai a jövőt tartják, csak rajtunk múlik, lombos, dús fává neveljük-e magunkban vagy apró cserje marad csak.
Egyhetes programunknak az volt a célja, hogy gyermekeink játékos formában foglalkozzanak irodalmi és nyelvtani kérdésekkel, fedezzék fel, mennyi szépség rejtőzik nyelvünk minden fordulatában. Az iskola 1. emeleti folyosóján áll a tetejetlen fa makettje, melyet a múlt évben készítettünk el, mögötte pedig sötétkék égbolt várta az osztályokat, amelyet csillagokkal kellett megtölteniük. Minden nap feladatokat kaptak, melyek sikeres megoldása után apró csillagokat nyertek. Az az osztály győzött - egy az alsó, egy a felső tagozaton - , amely a hét végére a legtöbb csillagot gyűjtötte égboltjára.
Az első nap, április 11. - nem véletlenül - egybeesett a magyar költészet napjával. József Attila születésnapján iskolánk évek óta megünnepeli a költészet napját, így tisztelegve íróink, költőink munkássága előtt. Idén az osztályok feladata egy mese vagy más irodalmi alkotás dramatizálása volt, melyre heteken át készültek. Az előadásra meghívtuk a község elöljáróit, és nyitott napot hirdettünk meg a szülők körében. Nagy örömünkre több mint ötven szülő és nagyszülő jött el megnézni műsorunkat.
A választott művek a következők voltak:
0. osztály: A három selyp lány – magyar népmese
1. osztály: Csukás István - Sün Balázs
2. osztály: Semmire, semmi gondom - – magyar népmese
3. osztály: Egyszer egy királyfi - népköltészeti alkotás
4. osztály: Zelk Zoltán - A három nyúl
5. osztály: Fazekas Mihály - Lúdas Matyi.
6. A Rege a csodaszarvasról, Arany János nyomán
6. B Arany János - Toldi
7. osztály: Arany János - A walesi bárdok
8. osztály: Katona József - Bánk bán
9. osztály: Rómeó és Júlia musical változatának részlete
A jelenetek fantasztikusan sikerültek, minden osztály felkészülten lépett az iskola diákjai, tanárai és vendégeink elé. A tornaterem visszhangzott a tapstól, és a négy tanítási óra úgy elrepült, hogy észre sem vettük.
Kedden, a második napon az osztályok megkapták nyelvtani feladatlapjaikat, melyeket előre elkészítettünk. A szabály mindig az, hogy a gyerekek önállóan dolgoznak a szünetekben, a pedagógusok nem segíthetnek. A nap végén a leadott lapokat értékeltük, és kifüggesztettük az iskola folyosóján, az osztályok pedig megkapták a megérdemelt „csillagokat”.
Ezen a napon két író-olvasó találkozót szerveztünk. Délelőtt dr. Gyüre Lajos bácsi látogatott el hozzánk. A Dunaszerdahelyi Járási Könyvtár alkalmazottjával, Márti nénivel együtt az iskola ebédlőjében köszöntöttük őt 80. születésnapja alkalmából. A nulladikosoktól a 6. osztályosokig minden diákunk jelen volt, és szinte minden osztály tanult egy-két versikét, mesét az író bácsi történeteiből, így köszöntve őt. Viszonzásul egy szép mesét mondott el nekünk.
Délután a község felnőtt lakossága és minden érdeklődő számára találkozót szerveztünk meg PhD. Menyhárt Józseffel, a Nyitrai Konstantin Egyetem magyar tanszékének tanárával, aki a nyékvárkonyi nyelvjárásokról adott elő.
Szerdán irodalmi vetélkedőt tartottunk. A tanulók irodalmi kérdésekre válaszoltak a feladatlapokon, és a nagyszünetben párkeresőt játszottunk. Mindeniknek volt egy névjegykártyája, csak a párját kellett megtalálnia a nagy forgatagban. Persze a nagyok dolga nehezebb volt, nekik az ellenőrző ponton meg is kellett mondaniuk, melyik műben szerepelnek, és ki írta azt.
Csütörtökön a diákok fantáziáját próbáltuk megmozgatni. Egy mesezsákból tárgyakat húztak, amelyek nevét aztán egy közösen írt mesébe kellett foglalniuk. A helyesírást sem hagytuk ki, az osztályok egy-egy képviselője elvonult egy kis helyesírási tesztelésre, melynek eredményét szintén kifüggesztettük a folyosóra.
A nap legfontosabb eseménye azonban a Mikszáth Kálmán emlékverseny volt, melyre három baráti iskolát hívtunk meg. Két csapat érkezett Csilizradványról, egy Bősről és egy Pozsonyeperjesről. Iskolánkat két csapat képviselte. A tanulók Mikszáth életrajzából valamint a Szent Péter esernyője, A jó palócok , Tót atyafiak művekből kaptak néha igencsak fogós, igényes kérdéseket. A feladatokat a zsűri egyik tagja, Mgr. Németh Éva, a Komáromi Dunamenti Múzeum munkatársa állította össze. A zsűri tagja volt: Gúgh Béla, az SZMPSZ dunaszerdahelyi választmányának elnöke, és Ing. Bőhm András a szklabonyai Mikszáth-ház lektora. A háromfős csapatok nagy felkészültségről tettek tanúbizonyságot, minimális pontkülönbséggel fejezve be a versenyt. Az értékelés előtt az iskola mellett működő Kikerics tánccsoport szórakoztatta a résztvevőket palóc, gömöri táncok előadásával.
Az eredmény:
- hely: Csilizradvány
- hely: Csilizradvány
- hely: Nyékvárkony
- hely: Nyékvárkony
- hely: Pozsonyeperjes
- hely: Bős
A díjkiosztás után Bőhm András úr mesélt nekünk Mikszáth Kálmán gyermek- és ifjúkoráról.
A verseny jó hangulatban telt, a versenyzők elégedetten távoztak, a felkészítők pedig kihangsúlyozták, mennyire örültek ennek a rendezvénynek, és máskor is szívesen jönnének iskolánkba.
Pénteken, az utolsó napon összegyűltünk a „tetejetlen fa” előtt, és kiosztottuk a jutalmakat. Az alsó tagozaton a második osztály győzött, a felsőn pedig a nyolcadik osztály. Az értékelés után a kisebbek átsétáltak a falu kultúrházába, ahol megnézhették az Aranykert bábcsoport szórakoztató előadását. Evvel véget ért a 2011-es anyanyelvi hét az iskolánkon.
Befejezésül, ahogy azt a megnyitón is elmondtam, ezt a hetet rengeteg munka, szervezés, előkészítés előzte meg. Mindez nem valósulhatott volna meg az igazgató néni hathatós támogatása és segítsége nélkül, de név szerint felsorolhatnám az iskola egész tantestületét, mert mindenki tehetsége szerint kivette a részét a készülődésből, a sok előkészítő munkából, hogy ez a hét jól sikerüljön, úgy, ahogy szerettük volna. Köszönöm a sok segítséget!
Remélem, célunkat elértük, hiszen diákjaink sok mindent megjegyeztek az anyanyelvi hét eseményeiből, és az ilyen emlékek bizony gyakran tartósabbak, maradandóbbak a szürke hétköznapokon szerzett tudásnál. Az üzenőfalon hagyott írásokat, biztató, dicsérő szavakat olvasgatva úgy érzem, volt értelme.
Fodor Anikó, az anyanyelvi hét rendezője
Képek itt megtekinthetők.